EFOP 1.3.9-17 pályázat beszámolója: Budapest Nemzeti Galéria 2018.
Beszámoló
2018. május 11.
Budapest Nemzeti Galéria
2018. május 11-én kora reggel indultunk Budapestre, úti célunk a Nemzeti Galéria megtekintése volt.
A foglalkozások előtt a Budavári Palotát tekintettük meg, amelynek építése Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyi lakhelyének számított. Az épület 1541-től a török hódoltság alatt, majd 1686-ban, Buda visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése 1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban.
A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki.
Az előzetesen egyeztetett múzeumpedagógiai foglalkozásokra két csoportban került sor. A kisebbek számára a XIX. század művészeti irányzatait, főként a századfordulóra igen elterjedt szecessziót mutatta be a múzeumpedagógus. Beszélgettek az életképek, a portrék és a csendéletek sajátosságairól, Id. Markó Károly tájképeiről, Barabás Miklós portréiról. Szó esett a korabeli szalonokról, az aranymetszés szabályairól is.
A nagyszabású történelmi témájú festmények ámulatba ejtették a diákjainkat, hiszen valóságban találkoztak a tankönyveik, tanóráik illusztrációival. A szakavatott, élvezetes előadás teljesen lekötötte a legvirgoncabb gyermeket is, ismereteiket felelevenítették, a vezető kérdéseire legtöbbször helyesen válaszoltak.
A nagyobbak és a felnőttek a késő reneszánsz és a barokk képekkel és festőkkel, a modern idők magyar művészet a millennium és a két világháború között alkotó nagy egyéniségeinek képeivel és stílusával ismerkedtek, mint Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar.
A foglalkozások után felmentünk a galéria kupolájába, sokáig gyönyörködtünk Budapest panorámájában, és számtalan fotót készítettek a kiránduláson résztvevő gyerekek és felnőttek.
